BECSEY ZSUZSA /0/ ¤ \0\ j á T Sz Ó TéR
Ó o ÜÜ k Ú rte e WW Y Y XVNM 0123 789 eeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeezzzzzzzzzzzzíííííííí ÍÍÍÍÍÍÍ A ddddddddddddddddddddddddd
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
korábbi koncertek a "hangjátékok (hangfájlok) a soundcloud.com internetes oldalról" menüben
Továbbiak:
1. a
szabad zene számaink, áthozott linkek a 2015.12.14-i felvételekből:
forrás: youtube, feltöltő: RECSA22 (Reinhardt Csaba)
Hangfürtök I…..VI.
https://www.youtube.com/watch?v=Tils4D8p_lo
https://www.youtube.com/watch?v=OMDF9pOzLxI
https://www.youtube.com/watch?v=f_BZiTUnsCM
https://www.youtube.com/watch?v=8AXesKt6kAM
https://www.youtube.com/watch?v=suLB1FpN67E
https://www.youtube.com/watch?v=LX3Tl1XDirs
2.
A
artist factory, Budapest, koncert 2015.12.07./1. rész
dokumentáció, videó
Ureczki Anita ének
Becsey Zsuzsa ének, szintetizátor és zongora
Reinhardt Csaba szaxofon
Jakab Miklós dobok
26,25 és 30,05 perc között szerepcsere: Becsey Zsuzsa ének és Ureczki Anita a szintetizátornál
Forrásfájl:
B
artist factory, Budapest, koncert 2015.12.07./2. rész
dokumentáció, videó
Ureczki Anita ének
Becsey Zsuzsa ének, szintetizátor és zongora
Reinhardt Csaba szaxofon
Jakab Miklós dobok
Forrásfájl:
1. b
Utolsó rendelés, Teke tóbiásra bug
Reinhardt Csaba szaxofon és dobok
Becsey Zsuzsa ének és szintetizátor
Jakab Miklós ének/beszéd és melodika, dobok
Ureczki Anita zongora
Helyszín: Artist Factory, Budapest, 2015.12.14.
Elhangzott megzenésített vers:
Becsey Zsuzsa, Teke tóbiásra bug:
Teke tóbiásra bug
Búbosra pup
Bub
Bab búg
Báb láb
Balambára bábrál
Bolombára gombára
Gomb rág
Galambára babzsák
Gyalog babrál
Andalog galopp
Bográcsban forog
Forgácsra vigyorog
Holmi szúnyog felette imbolyog
Bajba jog indokolt
Idukába kavarog
Konty ada lokk
Blokk
Keszeg kusza volt
Kasza jobb -
Kézből kirángolt
Kirándulóra kín reng
Kan kereng
Kún kán per cent
Hurkán buktán
Vaktán vattán
Bokán brokát
Fon fajlagot
Fej lugot
Lakk hugot
Tej hotdogot
Hót hat dogot
Kap káp bugot
Bab bontogot
Csigára csukót
Csuklóra kotyogót
Csuk csapó
Csákóra csikó
Csikolót
Trikolórt
Bice koca volt
Félszeg hugára folt
Fasírt felsírt
Hacsuka kócsagolt
Kacsuka kaján költ
Karmokra pörkölt
Körmökre törkölyt
Kujon kölykölt
Fenn költ
Csukán csekk volt
Csókolt csekkolt
Csel holt
Marakulya rom bolt
Nadragulyán folt
Bolondra guggolt
Gyógyult gyertyán
Gyom igazán
Rumba rollt
Rumbarolt farolt
Rollniba figarolt
Fuga otromb
Golt
Guggolt sarolt
Sorompolt suga solt
Bujába bojtolt
Sajót sajtolt
Siketre sikítót
Szerepre köteg
Kötetre tett
Higítót
Digi drót
Dugi darolt
Drónolt klónolt
Kimonóra toloncolt
Szelepre szer
Szürkére szeletel
Felkaroltra turmixolt
Kollakszol
Follank szól klamanszol
Lamanszel
Lámán ernyedszel
Émelyeg szer
Szédeleg szelind
Sziklán szmoking
Szmog szmog
Legyint
Kár feltekint
Kun kint
Kád kút hint
Int
Ibrik
Ill illrik
Erik illrikre
Illik ellikre
Ill lik
Lak loknik
Lop haknik
Lukra lúp
Bablik
Boblik
Bab hanyatlik
Pop zsákba
Torkollik
Tunya tahonya
Top topon
Bontlik
Bamblik
Banglik
Bömbölő gombolylik
(Becsey Zsuzsa, versjáték, szöveg valamikor régebbről írt, otthon talált szalvétáról lejegyezve 2015.december 14-én)
1. c
háueveháve
Becsey Zsuzsa ének és szintetizátor
Ureczki Anita ének
Reinhardt Csaba szaxofon
Jakab Miklós dobok
Artist Factory, Budapest, 2015.12.14.
Részlet a koncertből
Forrásfájl:
3
Koncert – Műhelygyakorlat 5.: 2016.01.11. Artist Factory, Budapest
2 óra szabad zene, improvizáció (teljes hanganyag dokumentáció)
A Nagy út előtt, 1.rész (36,25 perc)
A koncert 1. része A Nagy útra hangolódás
(bevezető: ráhangolódás az útra, saját tengely körüli forgás, A Nagy út előtti tér, az Alagút, a ringlispielen és egyéb játékszereken, pl. palatetőn ütögetős)
letölthető link:
https://mega.nz/#!RZozmC4J!h4MRAp7x5n4hAS7WQQP15oNaZW9kbBJRELRtleWbF2Q
2. rész: A Nagy út (53,03 perc)
A koncert 2. része bolyongás a Nagy úton
letölthető link:
https://mega.nz/#!JRoB3BCI!_0BtnV8rqhPG-ApA57Kq9003DdtuxNhdOL1sbtMLlGQ
A szabad zene folyamban született számok:
(zene darabok az áramlás szakaszaiban)
bevezető: 0 - 6,05 perc
héja ho: 6,06 - 12,24 perc
antanténusz, a szakadék: 12,25 - 20,54 perc
a vész jelei: 20,55 - 25,30 perc
áá uá uo/ iiio áoio eöüá: 25,31 - 36,02 perc
ez az az az út elágazik: 36,03 - 38,26 perc
mámájá, pápájá, jume ho, jámáháe/lume lume jön megy: 38,27 - 48,23 perc
száporussze babarossze/párussze: 48,24 - 53,03 perc
(helymeghatározás szempontjából a számok pusztán közelítő – nem pontos – értékek)
Becsey Zsuzsa ének és szintetizátor
Ureczki Anita ének
Reinhardt Csaba szaxofon
Jakab Miklós dobok
4.
2016.01.25. artist factory, Budapest – szabad zene
Műhelygyakorlat/koncert 6.
2 óra szabad zene, improvizáció (teljes hanganyag dokumentáció)
1. rész............ 48,31 perc
new classica jazz.transz gesztusok.játékok
letölthető link:
https://mega.nz/#!JA5nWY4Y!yWFA-aQ39WybxFakek3ZqL0kxnx3HVwH9jwSullMMQY
2. rész............. 30,09 perc
ars poetic jazz
letölthető link:
https://mega.nz/#!1EYTlL6L!bLpw06tojczRyRdO6jtnljzYogC90EP-RwJv28GHjtE
3. rész............. 13,15 perc
hetente hét ... tak tik tak
letölthető link:
https://mega.nz/#!NV4whK4C!CzB9oPJSAMvAmK4M-wdCPor_hcFaxLAdgBo_69JXSB4
4. rész............. 14,58 perc
ars poetic jazz2
letölthető link:
https://mega.nz/#!NJ5kkC7J!BZU9UloYDkZCwU2lH8CC3G3NlimyrINAu7YA302Q03s
Becsey Zsuzsa ének és szintetizátor
Ureczki Anita ének, doromb, kazoo és tojás
Reinhardt Csaba szaxofon
Jakab Miklós dobok
(ezúttal Miklós az 1. rész végére érkezett, úgy hogy ha az első 40 percben megszólalt a dob, úgy azt Csaba szólaltatta meg)
5.
2016.02.05. artist factory, Budapest – szabad zene
Műhelygyakorlat/koncert 7.
2 óra szabad zene, improvizáció
Becsey Zsuzsa ének és szintetizátor
Reinhardt Csaba szaxofon
Jakab Miklós dobok
(Anita ezúttal hiányzott)
Született számok:
1. hejrejrirá ho ho
artist factory.Zsuzsi-Csabi-Miki_2016-02-05_I.részlet.wav
https://mega.nz/#!pBJGgLpI!KmdpLIEOzwEBa_kqnohgZO8sxHttOiwfXzydElyo50g
2. borongós
Fájlnév: artist factory.Zsuzsi-Csabi-Miki_2016-02-05_II.részletA.wav
Letölthető link:
https://mega.nz/#!JYRyXYjY!AIUMEKgdWh0hck2rfYevxbvPvx5l2BYPYsth2KJWtJw
3. teriti tem té
artist factory.Zsuzsi-Csabi-Miki_2016-02-05_II.részletB.wav
https://mega.nz/#!4cwWhLjI!hAaqU8P8TTDRuP5Hd-izdz2lRApz1bdiDkKW-g28KoE
4. borongós 2.
artist factory.Zsuzsi-Csabi-Miki_2016-02-05_II.részletC.wav
https://mega.nz/#!oJIBgBYY!G7grD7mn87bEZKoppTl_p4SnCVz8EWW4JOWmNeAtGFc
5. to tem
artist factory.Zsuzsi-Csabi-Miki_2016-02-05_II.részletD.wav
https://mega.nz/#!BVJ3SAhb!qvAfkxhgbklUIU-5cZyujO7JXMnVlcQMFRc9aI879PQ
6. merre megy a honda
artist factory.Zsuzsi-Csabi-Miki_2016-02-05_II.részletE.wav
https://mega.nz/#!RNpxibBA!tJCw_Q3TwMrY4g8xjazIKQX8DRJ8mQGDWereVQr5GwE
7. pitypang borotty
artist factory.Zsuzsi-Csabi-Miki_2016-02-05_II.részletF.wav
https://mega.nz/#!1RgSiaxZ!gCxoOxa7uPfw9md1gJ_BV1FrJPw1XLwu1D3iLpzC3qo
6.
2016.02.12. artist factory, Budapest – szabad zene
Műhelygyakorlat/koncert 8.
Ureczki Anita ének és szintetizátor
Reinhardt Csaba szaxofon
Jakab Miklós dobok
(ezúttal én hiányoztam)
Az 1 órányi szabad improvizáció elérhető linkje:
artist factory.Anita-Csaba-Miki_2016-02-12 este.mp3
7.
2016.02.16. artist factory, Budapest – szabad zene
Műhelygyakorlat/koncert 9.
Ezen az estén mindenki mindenen játszott.
Becsey Zsuzsa ének, szintetizátor és zongora (dobok :)
Reinhardt Csaba szaxofon, énekhang beszéd, zongora és dobok
Jakab Miklós dobok, szintetizátor és zongora
(Anita hiányzott)
A letöltés megkönnyítése érdekében a koncert részekre bontva:
1.
Zsuzsa: ének és szintetizátor
Csaba: szaxofon
Miklós: dobok
artist factory 2016.02.16.stúdiókoncert.szabad improvizáció_797 A.becsey zsuzsa.reinhardt csaba.jakab miklós.wav
https://mega.nz/#!UUZwTA6L!WtbpziVFl7GnoaSqAS3ulr8TBeaGoEa1o8PpPQLSdOA
2.
Zsuzsa: ének és szintetizátor
Csaba: szaxofon
Miklós: dobok
artist factory 2016.02.16.stúdiókoncert.szabad improvizáció_797 B.becsey zsuzsa.reinhardt csaba.jakab miklós.wav
https://mega.nz/#!hdgzDYCS!TlvUyKS7LoJxg554h-PURvhUEmKPBmj7a5RxK9BbZwg
3.
a. b. c. d.
Zsuzsa: ének és zongora ének „dobok” zongora
Csaba: szaxofon énekhang beszéd szaxofon szaxofon
Miklós: szintetizátor szintetizátor szintetizátor dobok
artist factory 2016.02.16.stúdiókoncert.szabad improvizáció_798 C.becsey zsuzsa.reinhardt csaba.jakab miklós.wav
https://mega.nz/#!EEYF1aqb!-Zukaxqxd1oD66bzP3mIN6BOc5KOqwCjqJraFRBWln4
4.
Arabiri bab báb
Irabiri rab ráb
Ere biri bá
Arabiri á
...
a. b.
Zsuzsa: zongora ének
Csaba: dobok zongora
Miklós: szintetizátor dobok
artist factory 2016.02.16.stúdiókoncert.szabad improvizáció_798 D.becsey zsuzsa.reinhardt csaba.jakab miklós.wav
https://mega.nz/#!9FIwwbyR!E8qk5g7KaOu9fP3CQOTA7Op30AMlGsd7KLKfWasdaC0
5.
Zsuzsa: ének és szintetizátor
Csaba: szaxofon
Miklós: dobok
artist factory 2016.02.16.stúdiókoncert.szabad improvizáció_798 E.becsey zsuzsa.reinhardt csaba.jakab miklós.wav
https://mega.nz/#!BA4WFYRL!1SxXoCkyllwTHLejp1gq6VqohPfB7ofFxB-BMnTUS50
8.
2016.03.01. artist factory, Budapest – szabad zene
Műhelygyakorlat/koncert 11.
https://www.youtube.com/watch?v=bdDBSCxHvVk&feature=youtu.be
https://www.youtube.com/watch?v=swblSN2risc&feature=youtu.be
https://www.youtube.com/watch?v=y7iII03Vf6I&feature=youtu.be
https://www.youtube.com/watch?v=UqqKvGHgrZA&feature=youtu.be
https://www.youtube.com/watch?v=MSqyH7meuvg&feature=youtu.be
(Reinhardt Csaba közzétételei, youtube)
9.
2016.03.23. artist factory, Budapest – szabad zene
Műhelygyakorlat/koncert 12.
... de előbb kicsit legyen még szó a szabad zenéről, igaz, ez igen hosszú szöveg olvasása nélkül is lehet élvezni a zenét, mi több, ebben a szöveg semmit nem befolyásol, tehát nyugodtan át lehet rajta futni, lendülni
Fontos, hogy amiket itt leírok, kifejtek, főként a zenére, tágabban a művészetekre érvényes (egyenes ágról származtatva), minden más nézőpontból csökevényes, nem, vagy csupán többé-kevésbé állja meg a helyét. Sőt, akad számtalan olyan terület, ahol a működőképességben éppen a kifejtés ellenkezője hangsúlyosabb és emberibb.
Ahányan, annyiféle képpen fogjuk fel a szabad zenét. Kinek-kinek mit jelent a "szabadság". Nézzük onnan, hogyan is alakul egy együttes. Legalább egy tucat példa, variáció van ennek lehetőségeire, és mindegyik egészen másképp működik, a maga nemében igen jól. Vannak karakteres, meghatározó egyéniségek, akiknek zenei attitűdjét elsődlegesen meghatározza habitusuk, alkatuk, és ha megfelelő rá a közeg, könnyedén kirázzák magukból még a semmit is, a valamiről már nem is beszélve, rábízhatják magukat ösztöneikre, soha nem fogynak ki az ötletekből, mintha azok nem is önmagától a cselekvő személytől, hanem rajta kívül állótól, a titkos és megmagyarázhatatlanból származnának. Ezek minden pillanatban újabb és újabb kihívás, témavariáció feldolgozására késztetik magukat és ezzel együtt társaikat, tehát ez esetben az alkotói folyamat kontinuu halmazok sora. Sok esetben a folyamat egybekapcsolódó történeteket, meséket szül, egyikből alakulva a másik, és ezeket még jobb, ha nem válasszuk el egymástól, egyben végighallgatjuk, visszahallgatjuk (amiben viszont korlátoz az idő), noha a kis egységek önmagukban is megállják helyük.
Mha nincs megfelelő közeg, ez az attitűd is halott, mint a többi, amiről beszélni fogok, tehát mindeniknek meg kell találnia a saját legideálisabb közegét ahhoz, hogy zökkenőmentesen működhessen. A zeneimprovizáció egyik mintája szerint tehát, ez a karakter úgy képes kihozni magából a legtöbbet, érvényesíteni a fentről kapott tehetséget, aranybányát, hogy maga köré gyűjt embereket (ha teheti, szerencsés esetben őt választják ki), akik ezt képesek teljesmértékűen kibányászni, hozzáadni a háttérműködéssel, tehát jól alkalmazkodni tudó képességből járulnak a csoda beteljesítéséhez. A jól alkalmazkodónak erénye az alkalmazkodóképesség, tehát fontos, hogy az ilyen alkatú zenész ne érezze háttérben magát, éppen mert természetéből adódóan neki a közeg küldetéséhez ez a legmegfelelőbb (ezt éreznie is kell és hinnie is benne, különben sohasem lesz őszinte, és a csoda az ő őszintétlen munkája miatt könnyen elmaradhat), amivel hozzáadni képes az együttműködés virágzásában. Nos. Legyen az egy fúvós, aki kiemelkedik és vezeti, szüli a témákat (fülében már előre az inspirációval, inspirációkkal), vagy egy billentyűkben lélegző zongorista, vagy más lendületes magával ragadó játékos (a lendületen itt nem a harsányságot, inkább ösztönös, könnyed játékosságot, néhol éppen a kifinomultságot értve), akinek olykor a nevéről is elnevezett az együttes, játékán jól látható az élvezet a koncert minden egyes pillanatában. Ez egy jó, ideális közegben egyáltalán nem elvesz, sőt, ellenkezőleg, csodává képes emelni az együttest. Ugye mindenki, de legalábbis tucatszám ismétlődve mindenki, valami másban hisz. De akár így, akár úgy, maga a hit a fontos, ahhoz, hogy amiben ő a legjobbat tudja adni, nyújtani a köz számára, az érvényre is legyen képes jutni. Aztán vannak azok, akiknél elsősorban a kommun, a közösségi attitűd, az egymásra figyelés az elsődleges, vagy a kettő közti egyensúlyozás, ösztönös cselekvés és egymásra figyelés egyszerre. Kérdés, hogy milyen mértékű lehet itt a valódi elmélyültségi fok, vagy kiemelt szerepet kap a koncentráció kiszorítva kicsit az autonóm, szabadon engedett önkifejező cselekvésből. (Beleélés és koncentráció itt valójában testvérek, legalábbis jó esetben szoros kapcsolat, együttműködés van közöttük.) Mindkettő, tehát, amikor figyelek és amikor cselekszem, kreatív, különbség hogy passzív vagy aktív inkább ez a kreativitás. Magától értetődő, hogy valami elvesztésével jár, ha elsősorban a másikra figyelek, és aztán, másodsorban magamra, valamit közben az úton elveszítek, kapok valami mást, kétségtelen, de magamból valamit mindenképpen elveszítettem, mivel meg sem próbáltam érvényre juttatni, útra engedni, hiszen az, ami nem születik meg, nincs is, tehát nem is tudunk róla. Mégis hagyni, hogy bármi megszülessen, felsőbbrendű, természetesen mindenki azt érzi magasabbrendűnek, ami alkatából kifolyólag is őt arra a meggyőződésre vezeti, hogy abban valóban higgyen is, és ez természetes. Egyébként is, akár ez, akár az bármikor kudarcba fulladhat igazolva, hogy itt, ilyen magasságban, ahol a művészet igen érzékeny és labilis, kiszámíthatatlan talajon, mint minden amit nem ismerünk még, mert ezután, ott és akkor egyidőben a jelenben születik, velünk és bennünk az improvizációban, függetlenül, hogy korlátozva van vagy nem, a szabadság (tehát itt is vannak átfedések), de ahol a véletlen itt is, ott is közrejátszhat, a sztereotípia, merev állítás bármikor felborulhat. Tehát nem igazán helyénvaló ítélkezni. Nos, a közösségi, kommün attitűd esetében, ahol a javak, jogok egyformán ki- és elosztottak, belső késztetésre sincs kiemelkedésre, elvonatkoztatásra lehetőség, ahol a belső hang másodlagos (ilyen esetekben ez érthető is, hiszen többnyire nincs meg ez a belső hang, tehát igény sem fogalmazódik meg, hiszen arra regálnak ösztönszerűen, amit hallanak, nem a belőlük éppen születő dolog kiaknázása, a belső hang* elsődlegesen a mértékadó, hanem a különböző anyagokra, dolgokra reagálás és az ebből hangról-hangra fokozatosan továbbgördülés képes elsődlegesen az inspirációra, ez vezeti tovább a cselekvést is, tehát nem az ösztönök szabadon működésének hagyása. *Noha ennek az ösztönös belső hangnak is van önszabályozása, és ha ez együttesben történik, a szabad zene folyamában éppen mert ebben a szabadságban minden megtörténhet, sorsszerűen bekövetkezhet az is, hogy adott időpillanatban a szerepek is kiegyensúlyozódnak, sőt, cserélődhetnek egy koncert alatt. Tehát bármi lehetséges, mint ahogy bárminek az ellenkezője is ebben a természetes kiválasztódásban. Van olyan közeg, ahol szigorú feltétel, hogy nem kandikálhat ki csak úgy egy zenei téma, élvezetekben fürdőztetve saját maga és környezete pezsgésében (játszva vagy provokálva, de magára vonzva a figyelmet), mert öncélnak bélyegeztetik és könnyedén akár megróvás alá vettetik, aki e szabály ellen vét. Nos, ők, akik nem annyira a sorsszerűségben hisznek, átadni magukat valami megfoghatatlan rejtélynek (valójában az is van, noha burkoltan, nem kimondva, hogy kicsit félnek is önmaguktól, nem merik nyiltan, nyilvánosan felvállalni, talán nem alaptalan), mégis amit akkor, még abban a pillanatban nem ismerünk, és bármi történhet, felülmúlhatja-e bármi is. Talán, igen. Éppen ennek az ellenkezője, ha valami nagyon ismerős. Kire ez hat inkább, kire az, de amiben az egyén maga kreatív lehet, élvező, beleélő, az számára a mérvadó. Belső mérce. Hogy a külsőre ez hogyan hat, más kérdés. És egyébként is különbözőek vagyunk, alkotóként, befogadóként egyaránt, még ha van is egy szakmai piramis- vagy egyéb szerkezetű kánonrendszer az értékítéletben. Kinek-kinek emellett megvan a maga értékészlelő és érzékelője, hogy ezek mennyire közelítenek, a szakma és az egyéné, esetleg átfedik egymást, túlmutat ezen irományon, legalábbis kifejtése máshová vezetne, mint amit uticélul tűztem ki magamnak. Azaz, amin elindultam, a cél közben alakul ki, a folyamatban. Ráadásul az a szint, amiben érzékenységünk mozog, lett légyen az aktívan formált vagy befogadói zenei közeg tekintetében, is változó lehet.
Az is jól képes működni a szabad zenében, amikor valóban nincsenek határok szabva, ki-ki minden pillanatban azt csinálhat, ami jólesik. Ha hallgat, vagy háttérben működik vagy éppen valamire rázenél, a belső és külső fül éppen mit hall, ennek mentén az egyén mit mer vagy képes beteljesíteni. Van akinek ez kockáztatás kérdése, van aki bátran rábízhatja ösztöneire magát, van, aki pusztán csak jelen van, és ez érzékelhető. Az események ki-ki sajátos szerepében, illetve szerepcserélődésben és átfonódásban teljesítik be küldetésük. A szerepek kibontakoztatásában legyen az a főszólam mellett a semmiből belbukkanó kellemes mellékszál, mellékszólam (pl. énekesek esetében) előbb a háttérből testet öltve, aztán észrevétlen főszólammá alakulva, majd akár önállósulva, aztán éppen ahogy felbukkant, eltűnve lassan, fokozatosan vagy váratlan, miközben a főszólam újra meghatározó lesz, mint visszatérő főelem, újabb és újabb fokozódó, terjeszkedő variációkban kibontakozva csakis úgy, ahogy a helyzet alakíthatja önmagát.
Van akinek ez a szerep nem a természetes kiválasztódás beteljesítése, rábízom magam, jöjjön, aminek jönnie kell, nem is a türelmes kivárásé, hogy úgyis megvan mindennek a maga egyetlen és kizárólagos, éppen akkor és ott érvényes helye az együtkomponálás cselekvésében, az összteljesítmény örömével, hanem presztizs, hatalom kérdése, valamiféle birtoklásvágyé, vagy annak képtelensége, mikor éppen az a hiány hatalmasodik el benne, hogy valamit nem birtokolhat. De nem is pótolhat. Semmi, ami egyben jól működik, kivéve nem pótolható, hanem csak mint minden más, az is, más lesz. Olyan, sohasem. Olyan csak akkor van, ha együtt ideális az együttműködés, különben csak más van. Valami más.
A titok, hogy mindenkinek célszerű ismerni saját erényeit és korlátait, ennek tudatában cselekedve már indulásból nyert ügye van. Ha nem is nyerhet (külső tényezők nagymértékben befolyásoló tényezők, előre is segíthetnek, de hátráltatnak, vagy akár gátolhatnak is), mégis legalább jól fogja érezni magát a bőrében. Fontosabb csinálni magát a dolgot, mint tudatában lenni annak, hogy miért csinálja. Hogy ez pusztán azért, mert valakinek jó. Legyen elsősorban jó nekünk, bármi is legyen ebben szerepünk, s ha ez netalán tán másnak is jó, akkor fogtuk meg istenigazából azt a bizonyos lábat. Szinte azt írnám, lábast. Na de vissza.
Az biztos, hogy a felvázolt esetek bármelyike úgy működik jól, ha a magából-, magától természetszerűen adódó erényt (legyen bármi is az) nem belefolytják, hanem éppen ellenkezőleg, segítik a felszínrejutásban, inspirációs, együttműködő közegen keresztül. Ha mindezek ideálisak, nincsenek ellentétek, szembenállások, bármelyik felállás van, pl. hogy szerencsésebb esetben ez önmagától, spontán alakul ki egy csapatban, vagy erre tudatosan rásegítenek. Ahol ez nem belülről jön, tudatosan vagy tudatlan, ott elkerülhetetlen a konfliktus. De ahol a tagok felismerik a zene elsődlegességét ebben az együttjáték folyamatban, ott még kétdudás is jól megfér egymás mellett. Csak hagyni a játékot szabadon. Úgyis csak az történehet meg ebben a szabadságban, aminek éppen akkor és ott ahogyan meg kell és meg lehet történni. És minden esetben az lesz a jó, a legjobb, és így innen, a legeslegmegbízhatóbb megoldás. A szabad zenében soha nincs semmi ugyanúgy. Rengeteg tényező játszik közre, hogy ez ne lehessen így. Természetesen felbukkanhatnak ismétlődő elemek, de ezek mindig valamilyen más környezetben, témavariációban és mondanivalóval, eltérő üzenettel hozakodnak elő, mint ahogy az idő is különböző, amiben születik. Hogy magam vagyok-e egyedül ezen a földkerekségen, aki azt mondom, egy csárdában akármennyi dudás elférhet békességben, egymástól inspirálva, segítve az ösztönös kibontakozásban, nem tudom. Nem is vagyok rá kíváncsi. Csak élvezni a zenét, együtlétet, azt mondom, mert mást nem mondhatok magaménak.
Nos, első példa esetében az ötlet- és témavezető, vagy inkább ösztönösen sugárzó zenész akár egész koncertidő alatt játszhat behunyt szemmel, átadva magát nemcsak a belső térnek, ahol éppen megnyilvánul társaival, hanem az egész mindenható dimenzióra rábízva magát, hogy abból éppen az a sugár vonzkörébe kerül, ami rásegíti erre a tudatalatti sétára. Kicsit tehát bent is van a többiekkel e térben, meg ugyanakkor kívül is ezen. Tehát a szűkebb belső teret megnyújtja, végtelenbe emeli. És van, aki mindvégig nyitott szemmel játszik, mert egyszerűen szeret nyitott szemmel, mindenkire minden pillanatban figyelve játszani. Időnkét rásandítva, mosolyogva vagy éppen jelt adva a másiknak, és van a szemellenzős figura. Az a szép ebben, hogy mindenki azt adhatja bele, amije van, és azt a legjobb tudása, képessége szerint. Ugyan teljes mértékben a köz érdekében, mégsem a kommün előre szabályozott, korlátozott módján. És akár miért is ne cserélődhetnének akár koncert közben is ezen attitűdök, ha éppen a véletlen a sorsszerűben ezt kívánja. Akár adott pillanatban a kommün szabály is jól működően érvényesülve. A szabad zenében semmi nincs előre megírva, minden és mindennek az ellenkezője is beteljesedhet. Igaz, az utóbbiaknak kevesebb az esélye, de ki semmiképpen nem zárható.
Van, akinek a teljes szabadság, van akinek a korlátolt szabadság a jó közeg. Mindig meg kell találni azt, ami valóban a legideálisabb a zenét létrehozó vagy zenében lélegző, fürdőző embernek.
És, mint előbb erről szó esett, van, aki nem szereti, hogy itt-ott kibukkanak témák, amelyek kizökkentik, felhívják magukra a figyelmet, folyamatos visszafogásra, szerénységre esküsznek, beleolvadni a zenébe, hagyni, hogy a zene magába sodorjon, mint a hömpölygő vízfolyam, ahol maximum fulldokolhatsz, ha nem teszik, ez is a zene szerves részeként (érdekes, áldozat bármikor lehetsz, de legyél csendes áldozat akkor is), mintegy kiszolgáltatottja a helyzetnek, de kreatív, mindent megváltoztató és akár átfordító lendülettel nem élhetsz. És ahol eleve erre utaló, ezt kizáró koncepció állítódik fel, ott egy visszafogott hangstruktúra homogén anyaga valósul meg, mint cél. Ezt is szabad zenének nevezik, mert a felállított határokon belül ugyan szabadon mozoghat, mégis egy sorozatos pszichikai tényező nincs itt figyelembe véve, emberi sajátosság, hajlam, amiről első példámban beszéltem, egyszerűen az, hogy különbözőek vagyunk emberi mivoltunkból kifolyólag. Hogy ezekre a munkákra, és nem véletlenül nevezem munkának ezt a típusú koncepciót, nem minden alkatú zenész érezheti magát szabadnak az ilyen típusú zenében. Ha ezt figyelembe vesszük, akkor így már, bár tudatosan (itt elsődleges a tudatosság, a szerkezet, aztán az improvizáció szabadsága), lehet egészen jól működtetni.
És akkor itt, mint pusztán zenei összefüggésekről beszéltem, mert ez a zene, mint inspirációs közeg, egészen kitűnően működhet (persze önmagában is, elég az, ha az ember behunyja szemét, aztán ott van máris, ahová a zene elragadja őt, most mint passzív hallgatót, ami merőben eltér az eddigiektől minden vonatkozásban, noha zeneileg, a környezetzenén, térzenén, pszchikumzenén túl, ami lehet egészen magával ragadó is, akár becsapós, mint talán a narkó, kábítószer, az első példából adódóan mégis okozhat valaki számára mindezzel együtt hiányérzetet), de egy vizuális vagy térbeli strukturához idomulva különösen jól működhet. Mint ahogy más műfaji közeg képes feloldani ezt a zenei homogenitást, háttérbe tolni, és akkor a zene szerepe más lesz, átemelődik a pszichikum, az emberi agy önműködtető zenéjévé, amit már igazából mi nem hallunk, csak az agyunk, hiszen több minden van, amire kákoncentrálódik figyelmünk. Mégis jól meghatározható itt a zene szerepe, akár pl. filmzene, valójában alig vesszük észre, mégis ha nem lenne, nem adná közel sem azt az élvezetet, hiszen egyenesen a pszichikumra hat, a látott cselekvést pedig ebből a háttérből irányítja, befolyásolja, működteti, egyáltalán érvényesíti.
Sokadik példaként aztán vannak a rejtett szabályok a zenében, amelyek úgy szabályok, hogy valójában nem szabályok, vagyis észre sem veszed, hogy valójában szabályok, amikor a szabály maga hozzáad a kibontakozni vágyó cselekvéshez, mintegy medret képezve, biztosítva, ezáltal szinte kilökve magát a cselekvést a helyéből. Ilyenkor a szabály segítő jellege a provokálás. Ezek is lehetnek jók, mindennek rejtélye a megfelelő közeg kialakítása.
Hiszem, hogy a szabad zenében, ahol nincs külön vagy láthatóan koncepció felállítva, amely mentén születhet csak meg a zene, ott mindenfajta szerep, zenei habitus képes megtalálni magát és érvényesíteni is.
Ahol bármilyen előre felállított szabály, koncepció van, akár csak érintőlegesen is, mint nem szabály, de lehetőség, ha már egyszer elhangzik ilyen, ott már csupán kisebb-nagyobb mértékben, de részlegesen beszélhetünk csak szabad zenéről. Ahol bármilyen kis mértékben is határokról beszélünk, a mindenségből eleve szabályosan kizárunk vagy elvárunk elemeket, ott nem bízzuk magára a mindenségre, hogy természetesen számunkra kiválasztódik.
Nos, és itt akkor végül még, részben ismételve magam, legyen amikor az a szabadság érvényesül egy többtagú zenei keresztmetszetben, amiben a hangok együttesen és közös neműen alakítják ki közegüket. "Semmi" nincs kívülről, külsőleg hozva, mondhatnám így is, magából a "kontrollálatlan", automatikus belső pillanat kreatív, öncselekvő erejéből. Utóbbi esetben az idézőjel azt jelzi, hogy az önkontroll szinte sosem zárható ki teljes mértékben bármilyen ösztönös szabadságban, ha egy folyamat egészét tekintjük. Ahol csakis a következő hangból lehet építkezni, minden ami azon kívül bejönne, bekívánkozna, eleve kizárt. Ez általában a passzív, homogén, egyjellegű zene (más nézőpontból, mint az előbbiekben kifejtve), még akkor is, ha vannak, akadnak elcsuszamlások, kibukkanások, cél visszatérni ebbe a homogén közegbe. Van tehát, ahol a konstruált véletlen a meghatározó vezetőfonal, és van azé a szabadságé, amit elsődlegesen a tudatalatti, semmivel tudatosan nem szabályozott véletlen irányít, amit már ugye eleve maga a közeg, pillanat, jelenlét, hajlam, zenei és művészi érzékenység, önműködő és öntisztító szűrőképesség, hangulat, kedv és egyéb emberi tényezővel sok egyéb korlátoz, ami a kiszűrést jelentheti a teljességből külön szabályfelállítás nélkül is. Mégis az ösztön korlátozatlanságából kifolyólag, ez utóbbi szabadsága teljesebb, mivel kiválasztódása természetes úton (a dolog természetéből adódóan, önműködően) történik. Ez is előre kiszámíthatatlan ugyan, meg az is (noha mértékben itt is lehet eltérés), mégis a szabadság foka egymástól különbözik. Különös, hogy ezek a logikai, matematikai összefüggéseknek is megfeleltethető gondolat-incselkedő játékok szinte mindennel, vagy akár a teljes mindenséggel összefüggésbe hozhatók. Mégis, attól függően milyen nézőpontból tekintünk, az eredmény eltérő vagy egymásnak ellentmondó is lehet. Pedig tiszta a kép, ha az ösztöneinkre hagyatkozunk. Csak akkor mire való lenne az írás maga. Vagy akár személyszerűen ez az írás.
Artist Factory 12. Együttesünk féléves korszakot záró műhelykoncertje.
2016.03.23, néhány órával születésnapom, talán eddigi legszomorúbb születésnapom előtt. A közelgő Húsvét sem tartogatott számomra jobbat, a rákövetkező házassági évfordulóm sem volt képes kiemelni ebből a sorsszerű (?) sarokbaszorításból, a zeneszámok mégis vidámra sikerültek. Talán ez ami igazán számít.
Szép búcsúzás, mintha a szirmok egyenként a mindenségek kertjéből nyílnának. A humor, mint utolsó mentség, meglehet, sosem hagy el. Még a sírból is visszainteget.
Végülis mindig az történik, aminek meg kell történni. Másik út nincs, csak az, aminek éppen akkor kell bekövetkezni.
1.
2.
3.
4.
5.
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Mai: 67
Tegnapi: 5
Heti: 108
Havi: 618
Össz.: 52 786
Látogatottság növelés
BECSEY ZSUZSA /0/ ¤ \0\ j á T Sz Ó TéR - © 2008 - 2024 - becseyzsuzsa.hupont.hu