A bika és a leány legendája – Mítosz idézés Jelenésekből  „Múlt idéző sámán takaró”

 

Ez a sokarcú munka, mely első ránézésre átlagos kép, semmi titkot nem sejtet, valójában 35 képet (képvariációt) rejt magában. Keletkezése, alakulása nagy részben „Jelenésekből” képződött, született (az üres, sima falapon – megfelelő szögben és távolságban ránézésre, figyelem és koncentrációban – „kirajzolódó” „előtűnő” vonalakból) úgy, hogy míg figyeltem a fatáblát, vázlatlapra kicsinyítve lerajzoltam, amit láttam benne. Nagyon kellett figyelni, mert volt, hogy eltűnt valamely részen az a formakompozíció, vonalösszefüggés, ami előzőleg megjelent, ha nem eléggé figyeltem, vagy nem a legmegfelelőbb szögben néztem. Igen bonyolult struktúra összetételű munka volt, egymásba ágyazódó, különböző arcú figurák, állatokkal, más-más pozícióban. Ahhoz, hogy a rétegeket láthatóan, jól érzékelve megjeleníthessem, szükség volt arra, hogy kitakarjam a különböző képvariációkban a „fölösleges” részeket, azaz az előző kép vonalait, részleteit el kellett távolítani, takarni, hogy kivehető legyen a következő réteg, és így tovább. Újabb és újabb pausz papír rétegeket fektettem a kész festményre, majd minden esetben külön-külön kivágtam azokat a részeket belőle a formákat kirajzoló, lehatároló vonalak mentén, amelyekre éppen az adott képvariáció (kép felfedés, megmutatás) esetében nem volt szükség. Dokumentáltam minden egyes pausszal kifedett kép-variációt úgy, hogy fotókat készítettem róluk megörökítés végett. Így számoltam össze a 35 darab variációt. Ezekből látható kinyomtatva.

 

 

 

 

Kőrösi Galéria, Állatösvények – Jelenések kiállítás, 2017.03.14.

 

 

A kislány és az ördög    és   a    Mennynek tüze szájából – Jelenésekből (ez az első olyan kép-festmény, ahol a lemez mindkét oldalán az üres fém lemezen erősen koncentrálva, figyelve kirajzolódott (a felszínen a semmiből előtűnve) a munka minden egyes vonala, a színes filcekkel csupán le kellett követnem az összefüggéseket, körvonalakat, így születettek ezek a munkák – bár olykor nehezen megküzdve, hiszen amikor közel mentem lemásolni a vonalhálókban megjelent állatokat, figurákat, elmosódott vagy el is tűnt egy-egy részlet, így újra hátrébb mentem, akkor megint tisztán látszott, és volt, hogy távolabbról megjegyezve a felületen a helyet, sikerült felidézni és lekövetni közelről is a lemezen a formákat.

"A dolog szenved tovább, számára már sem a jó sem a rossz nem hoz feloldozást. Hogy van, létezése, már az is teher. Már csak ilyen az ember, ha nincs kar, ki szelíden ölelné. A jót már nem hiszi, mert a szép, a fényes is oly esendő. Lehull karunk, bár még emelnénk. Nincs erő, ami megtartaná. Akit szelíden ölelnek, maga fénylik, de mögüle (bent, a szemei mögött) már ott leselkedik a gonosz. Vár. Lesben áll. A sikolyt mögötte elengedi, nem fél. Kitartó. Míg a lélek kikanyarodik előle, ő még mindig ott áll, biztos lábakon. Mosolyog. De pillái rezegnek. E rezgés pedig árulkodó. A sötét és világos bennünk van, akármelyik orcánkat fordítjuk is a felszínre. Így teremtettünk, mutatni fényt, ha minden színt belőle kivonunk, és mutatni sötétet, ha összeadunk. Az összeadódásból szenvedés keletkezik, a kivonásból, kivonódásból béke. Mégis a szenvedésnek lesz nagyobb súlya, a béke a tejfelen elalszik. A cica pedig jóllakik belőle. Terebélyes lesz, súlyos, nagy darab, és előbb-utóbb a szervezet visszaüt e súly terhe alatt, és a cica szenvedni fog. Mivel a béke is csak önmagáért, és elengedi mögötte a szenvedést, füle botját se mozdítja mögüle fájó, hasító kínra, nincs olyan béke sem földön sem világegyetemben, amelyik önmagán túlmutatna, valódi békességet hozna. A kisded a karon is ártatlan, de olyan akár a cica. Előbb-utóbb súlyokból nehezedik, és szelídsége helyett (híján) merev lesz, mint a kő."

 

Kőrösi Galéria, Állatösvények – Jelenések kiállítás, 2017.03.14.

 

 

Oroszlánmajmok – Jelenésekből  Ez szintén az a kép, ahol minden egyes vonal Jelenésből rajzolódott úgy, hogy a vonalak, összefüggések előtűntek a semmiből a sima, megmunkálatlan fa felületen, ha eléggé figyeltem, koncentráltam, festékecsettel (némely munka esetében ceruzával, tollal) le tudtam követni, másolni. A színek már nem Jelenésből fogantak egyik kép esetében sem, ezeket már az ösztön, esztétikai érzék alakította, fejezte be. Jellemző ezeken a képeken, hogy a figurák többszöröződve, sokszorozva, 3 – 4-szer is vagy akár még rétegesebben kis eltolódásokkal egymásba ágyazódva tűnnek fel, különböző karakter arcokkal, nem könnyű lekövetni és megjegyezni, ezért van, hogy némely kép esetében előzőleg vázlatpapírra vetettem, hogy el ne vesszenek, attól félve, hogy talán nem idéződnek fel újra, vagy hogyha el kezdem festeni, lekövetni a vonalakat festékkel, elvesznek (elveszítek) a részletekből. Azért is érdekes ez a jelenség, és hogy éppen ilyen részlet gazdag, konkrét állatfigura formák, mint az oroszlánok, majmok „rajzolódtak” ki a felületen, mivel nem emlékszem korábbról, hogy bármikor tudtam volna állatokat fejből rajzolni. Ilyen a Titkos kert – Jelenésekből című kép is, ahol már olyan apró, részletekbe menő a felületen megjelenő állatsokaság gazdagsága, hogy mindezt fejből egészen bizonyos vagyok benne, nem tudtam volna magamtól nemhogy megrajzolni, de kitalálni sem. Szerencsére találtam olyan vékonyan író tollakat, amelyekkel ezeket a „virtuális” vonalképződményeket, részletes összefüggéseket le tudtam másolni, követni, nem volt kis munka mindegyiket előcsalogatni és a folyamatban végig megtartani, erős koncentráltság szükségeltetett.  „Indiácska”… és a Ba-ballon fekete egérrel kb. 80 %-ban született ilyen módon Jelenéseken keresztül, A halál és a leányka, Menny és pokol… esetében a fa-erezetei is besegítettek a Jelenés általi vonalak lekövetésébe.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kőrösi Galéria, Állatösvények – Jelenések kiállítás, 2017.03.14.

Oldal: az Állatösvények-Jelenések részletes témafeldolgozása.5
BECSEY ZSUZSA /0/ ¤ \0\ j á T Sz Ó TéR - © 2008 - 2024 - becseyzsuzsa.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat